Nyugdíj célú megtakarítás 55 éves kor felett

Nyugdíj célú megtakarítás esetében a minél előbb, annál jobb elv a mérvadó. Ez a mondás a megtakarításainkra különösen igaz, leginkább akkor, ha nyugdíjkiegészítésként tekintünk rájuk. Sokat hallani arról, hogy az állami nyugdíjrendszer jövőbeli nehézségei miatt aktív éveinkben, már 25-35 évesen, vagy akár az első felnőttkori jövedelmünktől kezdve érdemes félretenni. De mi történik akkor, ha csak később, túl az 50-en kezdünk el a jövőnkkel pénzügyileg foglalkozni?

Egy nyugdíj célú megtakarítást célszerű minél hamarabb, minél fiatalabb életkorban elkezdeni, mert annál nagyobb lesz a nyugdíjkorhatár eléréséig felhalmozódó összeg, minél hosszabb ideig gyűlik és kerül befektetésre megtakarításunk. Hazai és nemzetközi tendenciákat nézve azonban sajnos,

MEGTAKARÍTÁSI HAJLANDÓSÁG TERÉN MÉG NEM TARTUNK AZON A SZINTEN, AHOL KELLENE.

Alacsony az öngondoskodási hajlandóság

Az életbiztosítási és nyugdíjpénztári lefedettség az öngondoskodási szerződések arányát mutatja a gazdaságilag aktívak számára vetítve. Ez a mutatószám azt szemlélteti, hogy a lakosság aktív rétegének hány százaléka rendelkezhet legalább egy öngondoskodási termékkel. A lefedettség alacsonynak mondható – 2016-os adatok szerint 54% – a 10-15 évvel korábbi állapotokhoz képest, amikor 20-30 százalékponttal magasabb arányok mellett működött a piac.[1]

[1] Magyar Nemzeti Bank: A BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR 10 ÉVES JÖVŐKÉPE 7 PONTBAN ÖNGONDOSKODÁSI KITEKINTÉSSEL

Európai viszonylatban az Európai Unión belül a háztartások 2015-ig felhalmozott pénzügyi eszközeinek GDP-hez viszonyított aránya jelentős szóródást mutat az egyes országok között (Románia 49,9 százalék; Hollandia 317,2 százalék). Magyarországon ez az arány 105 százalék volt, vagyis a háztartások által képzett megtakarítások 2015-ben már meghaladták a GDP szintjét (33,7 ezermilliárd forint). Hazánkban a megtakarítások szintje a visegrádi négyek átlagát felülmúlja, azonban elmarad az EU-28 és Club Med országok (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) átlagától, a magyar háztartások megtakarítási szerkezete leginkább Litvániával, Észtországgal, Finnországgal, Bulgáriával és Olaszországgal mutat hasonlóságot.[2]

[2] Magyar Nemzeti Bank: A BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR 10 ÉVES JÖVŐKÉPE 7 PONTBAN ÖNGONDOSKODÁSI KITEKINTÉSSEL

Nyugdíj célú megtakarítás: minél előbb, annál jobb

Láthatjuk, hogy mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban fejlődnünk kell még az öngondoskodás terén és az örök igazság továbbra is megállja helyét, miszerint minél előbb. Vagyis még az aktív éveink elején-közepén érdemes elkezdeni a nyugdíjas korunkra félretenni. Pontosan miért?

  • Hogy a megtakarítási összegünk minél nagyobb legyen,
  • A sok kicsi, sokra megy elv alapján, ha már a 30-as éveinkben elkezdünk félretenni, akkor sokkal alacsonyabb havi ráfordítással érhetjük el azt a megtakarítási összeget, amit később csak jóval nagyobb, akár többszörös mértékű havi összeggel érhetnénk el.

Nyugdíj célú megtakarítás 55 felett

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha életünk úgy alakult, hogy 30-40 éves korunk körül nem volt lehetőségünk nyugdíj célú megtakarítás keretében félretenni, és csak 55 éves korunk felett szeretnénk/tudunk a nyugdíjunkra spórolni? Ekkor már minden veszve van és kicsúsztunk az időből? Hiszen csak nagyjából 10 évünk maradt a nyugdíjig? Vagy van még remény?

REMÉNY MINDIG VAN ÉS SOHA NINCS KÉSŐ, HA MEGTAKARÍTÁSOKRÓL BESZÉLÜNK,

ebben az esetben csupán alaposabban kell megvizsgálni a lehetőségeinket, mert a kor előrehaladtával azok leszűkülhetnek. Ebben az esetben az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla kevésbé bizonyulna jó rövidtávú (10 éven belüli) megtakarítási lehetőségnek, mert ezeknél nincs lehetőség adómentes, 10 éven belüli nyugdíjszolgáltatásra. A nyugdíjbiztosítás azonban megoldást jelenthet.

Nézzünk egy számítást arra, hogy ha 10 éven keresztül 15-20-25 000 vagy akár 50 000 Ft-ot meg tudunk takarítani havonta, akkor nyugdíjba vonuláskor mennyi nyugdíj-kiegészítéssel számolhatunk:

Első éves megtakarítási díjrész havonta

Várható szolgáltatási összeg lejáratkor

15 000 Ft 2 517 178 Ft
20 000 Ft 3 433 563 Ft
25 000 Ft 4 370 955 Ft
50 000 Ft 8 699 551 Ft[3]

[3] Generali MyLife Extra befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szolgáltatási összege lejáratkor (a biztosított 65 éves korában), a megtakarítási díjrész évenkénti 3%-os növelésével, 5%-os éves feltételezett eszközalap hozammal és adójóváírással számolva. A szerződés díjfizetése januárban indul. Az adójóváírás a szerződő számláján június 1-jei árfolyammal történik meg. A szolgáltatási összegek a fenti feltételezésekkel teljesülnek, ezekre a biztosító garanciát nem vállal.

A számításból látható, hogy 55 éves korban sincs minden veszve, és megéri belevágni egy nyugdíjbiztosításba. Ha 65 éves korunkig havonta 25 000 Ft-ot meg tudunk spórolni, akkor már egész szép összeget, több mint 4 millió Ft-ot összegyűjthetünk. Ahogyan azt már korábban említettük, minél később kezdjük el a megtakarítást, annál nagyobb havi ráfordítással érhetünk el nagyobb összeget. Ez a számításból is beigazolódni látszik, de

HA HAVONTA 50 000 FT-OT MEGTAKARÍTÁSUNKRA TUDUNK SZÁNNI, MAJDNEM 9 MILLIÓ FT ÜTHETI MARKUNKAT, MIRE NYUGDÍJASAK LESZÜNK.

Az azonban fontos tudnivaló, hogy a nyugdíjbiztosítási konstrukció ugyan biztosít 10 éven belüli nyugdíjszolgáltatást, azonban ebben az esetben egy összeg helyett csak nem csökkenő összegű, legalább a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó járadékként tudunk a megtakarítási összeghez hozzájutni.

Hogyan kezdjünk befektetni?

koronavírus járvány terjedése az elmúlt időszakban a pénzpiacokon is negatív fejleményeket okozott, emiatt kiemelten fontos, hogy körültekintően vágjunk bele egy hosszú távú döntésbe. “Ha ilyen helyzetekben képesek vagyunk tőkét mobilizálni és befektetni, akkor a rövid távú esést követő 2-3 éves időszakban nem leszünk csalódottak az elért hozamokkal” – ezt a tendenciát historikusan látják a Generali portfóliómenedzserei.

Összességében a központi várakozások szerint az első félévben elveszett gazdasági teljesítmény jelentős része a második félévben materializálódik, és egy esetleges rövid recessziót követően a víruspánik előtti szintekre rendeződhet vissza a globális gazdaság teljesítménye.

Previous Post

2 Comments

  • Riva Collins

    november 9, 2019 - 2:07 de.

    It’s no secret that the digital industry is booming. From exciting startups to need ghor
    global and brands, companies are reaching out.

  • Obila Doe

    november 9, 2019 - 2:09 de.

    It’s no secret that the digital industry is booming. From exciting startups to need ghor hmiu
    global and brands, companies are reaching out.

Comments are closed.

At vero eos et accusamus et iusto odio digni goikussimos ducimus qui to bonfo blanditiis praese. Ntium voluum deleniti atque.

Melbourne, Australia
(Sat - Thursday)
(10am - 05 pm)